Navigációs hivatkozások átugrása
Listák
Hírek, aktualításokExpand Hírek, aktualítások
Felvételizőknek
EseményekExpand Események
Képzések
Munkatársak
Dokumentumok
Tematika
Képcsarnok
Kapcsolat
Adatlapok
-------------MŰHELYEK-------------
:: Arachnológiai
:: Neuromoduláció- és Epilepsziakutató
--------KUTATÓCSOPORTOK--------
:: Botanikai-Vegetációbiológiai
:: Humánbiológiai
:: Növénytani
:: Virágbiológiai
:: Madárökológiai
:: Molekuláris Sejtbiológiai
::Tehetséggondozás
Virágbiológiai Kutatócsoport 
 

A műhely neve:  VIRÁGBIOLÓGIAI TUDOMÁNYOS KUTATÓCSOPORT

Tudományági besorolás: 1.5. Biológiai tudományok

Befogadó intézet neve: Biológia Intézet

Szakmai vezető : Dr Scheidné Dr Nagy Tóth Erika PhD

 

 

A műhely főbb szakmai eredményei:

 

A műhelyben elsősorban a Maloideae alcsalád fajainak virágbiológiai vizsgálata folyik. Az eddigi vizsgálatok során az adatgyűjtést, az alanyokkal végzett mérési munkákat Újfehértón a Gyümölcskutató Kht-ben végeztük.

A Cotoneaster virágok begyűjtését, valamint nektár cukortartalmi vizsgálatokat az MTA Vácrátóti Arborétumában illetve fajtagyűjteményében végeztük. Jelenleg a minták feldolgozása, mérése folyik.

Az almafajtáknál az eredmények alapján alanyhatás nem volt kimutatható az almafajták virágzási idejére,a virágok morfológiai jellemzői közül a virág átmérőjére és a porzók számára.

A vizsgált kultivároknál a virágbiológiai típusok közül az M.9 alanynál a homogámia nem jelentkezett, a többi alanynál mind a protogynia, mind a homogámia és a késleltetett homogámia egyaránt előfordult.A protogynia az M.26-os alanyú fáknál volt a leggyakoribb, emiatt a gyümölcskötődés a vizsgált 7 fajta közül négy esetben itt volt a legkisebb mértékű, vagyis az alany termésritkító hatású lehet. Az Idared fajtánál a késleltetett homogámia, a Mutsu fajtánál a protogynia fajtabélyeg.A protogynia rendszerint rosszabb kötődéssel járt együtt a vizsgált almafajtáknál.

Az alany hatása a nektárium méretére kimutatható. Az M.4-es alanyú fákon fejlődtek a legkisebb nektáriumú virágok.Nagy nektáriumúak voltak: az M.26-os alanyon nevelt Jonnee és Mutsu, és az M.9-es Idared, Jonagold és Mutsu.

Az alanyok hatása a nektár mennyiségére fajták és évjáratok szerint változó. A nektár összetételére az évjárati hatások érvényesültek, kivétel az M.4-es alanyú fákon, ahol megközelítőleg azonos volt a nektár összetétele, és az egyszerű és összetett cukrok aránya.

A triploid fajtáknál a az M.9 és az M.26 alanyú fáknál a szacharóz túlsúlya volt jellemző.

Egyes almafajtáknál az M.4-es alany előnyösen befolyásolta a pollenéletképességet (Idared, Starkrimson). A többi fajtánál nem mutatható ki stabil alanyhatás.

Munkánk során szeretnénk összehasonlító elemzést végezni a Maloideae alcsalád több fajánál virágbiológiai szempontok alapján.

 

A műhelyben résztvevő személyek 2013-ban:

1. Dr Scheidné Dr Nagy Tóth Erika PhD

2. Dr Farkas Ágnes PhD

 

Együttműködés hazai intézményekkel:

  1. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Intézet

 

Publikációk száma 1998-2013 között:

 Könyv: 1

Tudományos cikkek: 5

Külföldi, nemzetközi konferencia anyagok: 7

 

A műhely keretében 1998 és 2013 között készült OTDK dolgozatok száma: 2