Navigációs hivatkozások átugrása
Listák
Hírek, aktualításokExpand Hírek, aktualítások
Felvételizőknek
EseményekExpand Események
Képzések
Munkatársak
Dokumentumok
Tematika
Képcsarnok
Kapcsolat
Adatlapok
-------------MŰHELYEK-------------
:: Arachnológiai
:: Neuromoduláció- és Epilepsziakutató
--------KUTATÓCSOPORTOK--------
:: Botanikai-Vegetációbiológiai
:: Humánbiológiai
:: Növénytani
:: Virágbiológiai
:: Madárökológiai
:: Molekuláris Sejtbiológiai
::Tehetséggondozás
NÖVÉNYÉLETTANI TUDOMÁNYOS KUTATÓCSOPORT 
 

A műhely neve:                    NÖVÉNYÉLETTANI  Tudományos KUTATÓCSOPORT

 

Tudományági besorolás:          1.5. Biológiai tudományok

 

Befogadó intézet neve:             Biológia Intézet

 

Szakmai vezető neve:               Dr. Skribanek Anna

 

A műhely fő szakmai eredményei az elmúlt tíz évben:

 

A műhely 3 fő kutatási téma köré szerveződött:

1. Klorofillbioszintézis:

            A protoklorofill(id)-klorofill(id) átalakulást nem levél eredetű szervekben, zárva- és nyitvatermő növényekben (50 faj) tanulmányoztuk. Meghatároztuk a vizsgált szervek protoklorofillid formáit, összetételét, arányait és ettől függően a zöldülési képességüket. A zöldülési folyamat kinetikáját, hőmérséklet és fényintenzitás függését zárvatermő fás szárban (Quercus rubra L.), illetve a zöldülés során bekövetkező morfológiai változásokat. A nyitvatermő növények közül részletesen vizsgáltuk a Ginkgo biloba L.etiolált epikotilját, fiatal fás szárát, szárát és levelét, melynek során meghatároztuk a pigmentformákat és azok arányait, a zöldülési folyamatot, különböző fényintenzitáson és alacsony hőmérsékleten, illetve az ehhez kapcsolódó ultrastruktúrális változásokat. Megállapítottuk, hogy az alacsony hőmérséklet és a magas fényintenzitás is fotooxidációs folyamatokat indukál, azaz a pigmentek kifehéredéséhez és a növény pusztulásához vezet, azonban a pigmentek regenerálódnak ismételt sötét neveléskor.

 

2. Stresszélettan:

            A Gabonakutató Kht.-vel közösen végzett kutatások célja, hogy egyszerű a növénynemesítésben felhasználható laboratóriumi vizsgálati módszert adjon a nemesítő számára a szárazság tűrőképességre történő szelekcióhoz. Laboratóriumi vizsgálataink eredményeképpen egy több tulajdonság vizsgálata alapján kialakított összevont index segítségével következtethetünk a szántóföldi szárazságtűrő képességre. A módszer részleges alkalmazásával sikerült elismert sörárpafajtát előállítani.

 

3. Virágbiológia:

            A műhelyben elsősorban a Maloideae alcsalád fajainak virágbiológiai vizsgálata folyik. Az eddigi vizsgálatok során az adatgyűjtést, az alanyokkal végzett mérési munkákat Újfehértón a Gyümölcskutató Kht-ben végeztük.

A Cotoneaster virágok begyűjtését, valamint nektár cukortartalmi vizsgálatokat az MTA Vácrátóti Arborétumában illetve fajtagyűjteményében végeztük. Jelenleg a minták feldolgozása, mérése folyik.

Az almafajtáknál az eredmények alapján alanyhatás nem volt kimutatható az almafajták virágzási idejére,a virágok morfológiai jellemzői közül a virág átmérőjére és a porzók számára.

A vizsgált kultivároknál a virágbiológiai típusok közül az M.9 alanynál a homogámia nem jelentkezett, a többi alanynál mind a protogynia, mind a homogámia és a késleltetett homogámia egyaránt előfordult.A protogynia az M.26-os alanyú fáknál volt a leggyakoribb, emiatt a gyümölcskötődés a vizsgált 7 fajta közül négy esetben itt volt a legkisebb mértékű, vagyis az alany termésritkító hatású lehet. Az Idared fajtánál a késleltetett homogámia, a Mutsu fajtánál a protogynia fajtabélyeg.A protogynia rendszerint rosszabb kötődéssel járt együtt a vizsgált almafajtáknál.

Az alany hatása a nektárium méretére kimutatható. Az M.4-es alanyú fákon fejlődtek a legkisebb nektáriumú virágok.Nagy nektáriumúak voltak: az M.26-os alanyon nevelt Jonnee és Mutsu, és az M.9-es Idared, Jonagold és Mutsu.

Az alanyok hatása a nektár mennyiségére fajták és évjáratok szerint változó. A nektár összetételére az évjárati hatások érvényesültek, kivétel az M.4-es alanyú fákon, ahol megközelítőleg azonos volt a nektár összetétele, és az egyszerű és összetett cukrok aránya.

A triploid fajtáknál a az M.9 és az M.26 alanyú fáknál a szacharóz túlsúlya volt jellemző.

Egyes almafajtáknál az M.4-es alany előnyösen befolyásolta a pollenéletképességet (Idared, Starkrimson). A többi fajtánál nem mutatható ki stabil alanyhatás.

Munkánk során szeretnénk összehasonlító elemzést végezni a Maloideae alcsalád több fajánál virágbiológiai szempontok alapján.

 

 

A műhelyben résztvevő személyek 2013-ban:

1. Dr. Skribanek Anna

2. Dr. Scheidné Dr. Nagy Tóth Erika

3. Jobb Szilvia PhD hallgató

4. Schmidthoffer Ildikó MSc hallgató

 

Együttműködés hazai műhelyekkel:

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényszervezettani Tanszék http://www.novenyelettan.elte.hu/

2. Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged, Növénynemesítő Állómás Táplánszentkereszt http://www.gk-szeged.hu/

3. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Intézet

4. Erdészeti Tudományos Intézet http://www.erti.hu/

 

 

A műhely elismertsége:

A műhely a virágbiológia, a klofillbioszintézis kutatás területén hazai és nemzetközi elismertségű.

A stresszélettani kutatások hazai elismertségűek, és közvetlen hatással vannak a gazdasági életre.

A virágbiológiai kutatások eredményeit a gyakorlatban a mezőgazdaságban alkalmazzák.

 

A műhely elmúlt öt évben szerződéssel bíró kutatási témái:

A GKS 419 jelű árpa söripari pilotra

 

 

2013-ig megjelent publikációk száma:

Könyv, könyvfejezet: 3

Külföldi referált cikkek: 5 (IF: 7,363)

Tudományos referált cikkek: 11

hazai konferencia anyagok: 14

külföldi, nemzetközi konferencia anyagok: 8

 

Résztémák, melyek tananyaggá formálhatók, illetve az elmúlt öt évben beépültek a tananyagba:

A Protoklorofill(id)-klorofill(id) átalakulás folyamatának részletei nem levél eredetű szervekben és a zöldülést kísérő ultrastruktúrális változások a növényélettan, ezen belül a fotoszintézis tananyagában jelentek meg.

A nektárium szövettani, és nektárvizsgálatok eredményei szerves részeit képezik mind a növényélettani, mind a virágbiológiai speciálkollégium oktatási tananyagának.

 

A műhely keretében 2013-ig készült OTDK dolgozatok száma: 5

 

Pályázatok:

2007-2009 NKTH Baross Gábor Program: „A GKS 419 jelű árpa söripari pilotra” (konzorcium tag)

2009-2011 NKTH Baross Gábor Program: „Sörárpa genotípusok szárazság stressztűrésének fokozása Bioassay módszerrel” (projektvezető)